Villanyszerelés az intelligens otthon tükrében 2. rész

Az első rész folyatatása. Mindenesetre szembetűnő az, hogy a megrendelőket is erősen foglalkoztatja a kérdéskör ? különböző szinteken. Persze akad olyan eset, megoldás is, amikor rendelkezésre áll a ?személyzet? és csak a ?Mozdulj, kapcsold be a televíziót!? vezényszót kell kiadni a távvezérlés biztosításához. Gyakran lehet találkozni azzal az ötletes megoldással, hogy vesznek egy távirányítós dugaszoló adaptert, amelyen a három darab vezérelhető kimenet szabadon bővíthető, hiszen úgyis vesznek még egy szettet: a két távirányító össze van szigetelő szalagozva és a komfortot máris a duplájára emelték!

A köztes megoldás az, amikor valaki például beruház egy igen drága kazánra és ezt képes vezérelni akár mobiltelefonról is, de a motoros redőnyt csak az ablak melletti kapcsolóról képes egyesével irányítani. Következő lépés az, amikor a tulajdonos távirányítóról vezéreli az összes redőnyt, de ez a távirányító már a sokadik a sorban, mert ott van például a tv-, a cd-lejátszó, riasztó-, hifi-távirányító, esetleg parabola- távirányító stb. Ilyenkor természetesen felmerül a kérdés, hogy hogyan lehetne mindezeket kiváltani, és ha sikerülne, akkor mennyivel lenne drágább a jelenlét-érzékelés vagy a különböző ?világítási képek? vezérlése, vagy esetleg csak adott esetben letiltani meghatározott dugaszoló aljzatokat. Ez ma már mindennapos, gyakorlati probléma.

Ma már olyan sok elektromos kütyü kerül be egy átlagos lakásba is, hogy átgondoltság hiányában gyakran szembesülhetünk indokolatlan duplikációval. Jó példa erre a GSM-modulon kommunikáló kazánvezérlésé s a külön kiépített riasztó-távfelügyelet: mennyi megtakarítást lehetne elérni, ha tulajdonosnak már eleve egy komplett rendszert ajánlottak volna!

Az előzőekben a különböző piaci szereplők eltérő szempontjait kíséreltük meg érzékeltetni. A villamos szakember feladata az, hogy ezeket az érdekeket, nézőpontokat ?összefésülje? úgy, hogy a fizetés után mindenki elégedett legyen: ez azonban egyáltalán nem könnyű.

A felelősség mindig a villanyszerelőé, vagyis azé a személyé, aki elvállalja a munkát, az ügyféllel napi kapcsolatban van, és akinek meg kell felelnie az ügyfél elvárásainak ? főként azért is, mert előzőleg lehetséges, hogy éppen ő beszélte rá egy pár megvalósítandó megoldásra. Úgy kell tevékenykednie, hogy a gyártók, forgalmazók kínálatából kiválassza azokat a termékeket, amelyek ?életképesek?, képviselik azt az ár/érték arányt, amit a megrendelő meg tud és meg akar fizetni.

A felelősség a szakemberé, mert ha egy fontos berendezés felmondja a szolgálatot vagy már be sem lehet üzemelni, akkor a kereskedő biztosan nem megy ki az ügyfelünkhöz és nem ő fog magyarázkodni. Nem mondhatja a kivitelező az ügyfélnek, hogy a kereskedő a hibás egységet majd két hét múlva hozza, de addig ?fogadják el tőlem ezt a köteg mézes gyertyát, nincs nagy fénye de jó az illata?.

Nem lehet kellő mértékben hangsúlyozni azt, hogy a szakembernek az ügyfél elvárásait ha úgy tetszik, az akaratát kell érvényesítenie, persze nem vakon, hanem szakmai ismereteivel, tapasztalatával támogatva a megrendelőt abban, hogy jó döntést hozzon. Ez az intelligens otthonoknál fokozottan érvényes és a költségekre is fokozottabban kihat.

Ma már rengeteg, családi házra optimalizált intelligens rendszer áll rendelkezésre. Ezek egyik legfontosabb hiányossága az, hogy előre definiált, hogy mely eszközöket lehet általa vezérelni. Amikor pedig a tulajdonos bővíteni szeretné a funkciókat, akkor derül ki, hogy a telepített rendszer azt a bizonyos vezérlést nem tudja megoldani. Arról nem is szólva, hogy ezen rendszerekből több is el fog tűnni a piacról: egészen egyszerűen túlkínálat mutatkozik, pár éven belül számuk drasztikusan csökkenni fog. Nyilvánvaló, hogy ezekhez a rendszerekhez nagyon drága mulatság lesz később alkatrészt vagy kiegészítőket szerezni.

?Nekem az utolsó lépés az intelligens otthonok szerelése felé egy szerencsés találkozás volt egy gyengeáramú mérnök kollégámmal, aki ugyanazon munkaelveket vallja, mint én, ugyanúgy elkötelezett az ügyfél és a feladat iránt. Ma már ketten gyakorlatilag egy ház teljes elektromos rendszerét ?lefedjük? a mért fővezetéktől az utolsó számítógépes aljzatig.? Pedig az ismerkedés egyáltalán nem volt problémamentes: az erősárammal foglalkozó szerelők gyakran idegenkednek a gyengeáramú rendszerektől, és vica versa, pedig az állandó munkatárs jelenléte nagyobb projektek kivitelezését teszi lehetővé.

Nagyon fontos, hogy az a rendszer, amelyet Péter és kollégája telepít, nem ?késztermék?: gondos tervezés előzi meg a telepítést, ami egyfelől a vásárló igényeinek következetes végiggondolását, másfelől pedig az alkalmazott rendszerelemek kompatibilitásának ellenőrzését, illetve minőségi és költség vetületeinek átgondolását foglalja magába.

Korábban megvizsgálták a jelenleg piacon kapható termékeket: a legtöbb gyártó igenis érzékeli azt a piaci igényt, hogy a vásárlók igénylik a központi irányítást és a távfelügyeletet. Erre azt a választ adják, hogy minél több funkciót igyekeznek saját rendszerükbe integrálni: így egy riasztóközpont ma már számos egyéb, például redőnyvezérlési funkciót elláthat. Egy amerikai, egy olasz és egy szingapúri gyártó rendszerét vették figyelmesebben vizsgálat alá: a költségkalkuláció azt mutatta, hogy ugyanarra a rendszerre, amely tartalmazza a világításvezérléstől kezdve a riasztórendszeren át a kaputelefonig a legtöbb funkciót, az utolsó valósítható meg a leggazdaságosabban, mintegy másfél millió forintból (szemben az első kettő 2,5, illetve 2,2 milliós árával). Azt tudni kell, hogy ez igazából csupán a rendszer központi eleme, ?agya?, amely eredetileg kapuautomatizálási célokat szolgált, ám ma már teljesen programozható, más funkciók is integrálhatók, így szabadon csatlakoztathatók világítási vagy biztonságtechnikai modulok, amelyek egy busz-rendszeren keresztül kommunikálnak a központtal.

A tervezés első fázisa az, hogy egy vázlatot, egy rendszer sémát, ún. pozíció-tervet alkotnak meg: ennek kettős célja van. Egyfelől segít prezentálni a megrendelőnek, hogy milyen funkciókat fognak megvalósítani, másfelől már támaszt is jelent a kivitelezés során, hiszen minden, a telepítéshez szükséges információ megtalálható rajta. A kiviteli tervvel szemben azonban itt nem tüntetjük fel a pontos nyomvonalat, kábeltípusokat stb. A lényeg az, hogy ebben mindazon információ megtalálható, ami nagy mértékben segítheti a villanyszerelőt a rendszer áttekintésében. Egyúttal segít az árajánlat összeállításában, a pontos anyaglista megalkotásában.

Jelenleg az a legfontosabb, hogy a jelenleg futó mintaprojektet befejezzék: ez a referencia segíthet a későbbi megrendelések elnyerésében. Nagyon lényeges, hogy az internet jelentős segítséget nyújthat a rendszer népszerűsítésében. Remélhetőleg sikerült ráirányítani a figyelmet a feladat összetettségére, de a folytatásban egy sokkal műszakibb hangvételű cikkben kerül bemutatásra az, hogy nem olyan nagy ördöngösség az intelligens otthonok tervezése, kivitelezése, csak el kell felejteni egy pár villanyszerelői beidegződést és egy kicsit a gyengeáramú szakember fejével kell gondolkodni.

Jobbágy Péter

Ez a cikka a villanyszerelők lapjában jelent meg...
Tags: