Intelligens otthon kialakítása 1. rész

Előző cikkünkben (Villanyszerelők Lapja, 2011/6.) Jobbágy Péter villanyszerelő kolléga ismertette, hogy miként kezdett el foglalkozni az intelligens házak kivitelezésével, illetve összegyűjtötte az intelligens házak kivitelezésének nehézségeit, buktatóit. A publikáció célja az volt, hogy példát mutassunk a tevékenységi profil bővítésének lehetőségeire, a szűkülő piaci adottságok ellentételezésére.
 
Jelen cikkben a projektet támogató gyengeáramú mérnök szemszögéből közelítjük meg a lakásautomatikai rendszereket és rávilágítunk a megvalósítás lehetőségeire. 
 
Mindenki hallott már az ?intelligens ház?, ?okos ház?, ?lakásautomatika?, ?-vezérlés?, ?épületfelügyelet? fogalmakról. Nagyon hangzatosak, ugyanakkor nem elhanyagolható, hogy mindenkinek más kép áll össze a fejében ezeknek a szavaknak a hallatán. Valaki úgy gondolja, hogy már intelligens háza van, ha mozgásérzékelős kültéri lámpával, elektromos redőnnyel vagy motoros kertkapuval rendelkezik. Egyesek azt gondolják, hogy az okos otthon biztosan ?beszél?, és gondolatainkat kitalálja, sőt meg is valósítja azokat. 
 
Akár lehetne ez is a fent említett szavak jelentése, de a valóságban egy kicsit másról van szó: igazából én úgy szoktam körülírni a fogalomcsoportot, hogy a lakásunkban található elektronikai rendszerek együttműködő rendszere, ami arra hivatott, hogy az életünk kényelmesebb és biztonságosabb legyen.
 
A legtöbb házban már megtalálhatók az intelligens otthon építőelemei: elektromos kapu, garázsajtó, motoros redőny, riasztó, kaputelefon, mozgásérzékelős lámpa, video megfigyelő rendszer, fűtésszabályozó stb. Ezek általában önálló működésű rendszerek, saját kijelzővel, vezérlőegységgel és tápegységgel. A falon a különböző színű és formavilágú kezelőszervek egymás mellet sorakoznak és rengeteg helyet foglalnak el.
 
A lakásvezérlő rendszer az önálló berendezéseket, rendszereket integrálja, közös kezelőfelületet teremt számukra. Biztosítja azt, hogy az egyes rendszerek egymással kommunikálni tudjanak és egymás jelzéseit fel tudják használni. Az érthetőség kedvért egy pár példát érdemes kiemelni. A riasztórendszer mozgásérzékelőinek jelzését alap esetben akkor használjuk fel, ha nincsen otthon senki. Érzékeljük az emberi mozgást a térben és erre jelzést indítunk el. De ha otthon vagyunk, akkor is felhasználhatnánk az érzékelők jelzéseit, persze nem riasztás kiváltására, hanem mondjuk jelenlét-érzékelésre, aminek hatására egy világítási funkció fog aktiválódni.
 
Egyre több gyártó készít olyan rendszereket, amellyel az úgynevezett integrál épület felügyelet megvalósítható. Mi nagyon sokat kipróbáltunk, megnéztünk, de majdnem mindegyiknek volt valami hátránya. Ha jól használható, akkor nagyon drága, ha megfizethető árfekvésű, akkor valamilyen funkció kimaradt belőle, vagy olyan is létezik, ami lényegében egyetlen fontos rendszerelemmel sem kompatibilis.
 
Az évek folyamán önerős piaci tájékozódásunk nyomán összeállítottunk egy több eszközből álló ?portfóliót?, amivel az ügyfelek, megrendelők legmerészebb igényeit is könnyűszerrel ki tudjuk elégíteni. Az általunk telepített rendszerek főbb jellemzői a következők.
  • Centralizált felépítés.
  • Könnyen kezelhető grafikus felülettel rendelkezik.
  • A kényelmi és a biztonsági funkciók könnyen beépíthetők.
  • Önállóan működni képes alrendszerekből állnak.
 
Az általunk preferált rendszerek 3 fő részből állnak. A központi vezérlő egységből, az elektronikus behatolásjelző rendszerből és a világítás- és árnyékoló-vezérlésből tevődnek össze. Ezek teljesen önálló működésre is képesek, egymást kiegészítve látják el funkciójukat és így biztonságot, kényelem-növekedést érünk el ? természetesen amellett hogy költséget csökkentünk.
 
A riasztó rendszer a kanadai PARADOX cég fejlesztése, ami alapfunkcióban természetesen a vagyonvédelmi feladatok ellátásáért felel. Az érzékelőkön keresztül biztosítja maga és a központi egység számára a bemeneti jelzéseket. Felépítését tekintve a szokásos ?riasztó? rendszer kialakítását követi. Csillagpontos kábelhálózat végeire kerülnek fel az érzékelők (úgymint pl. mozgás-, nyitás-, füst-, rezgés-, víz-, CO- stb.), míg a középpontban a központ áll. Ide még bekapcsolódhat akár a video-megfigyelő és a kaputelefon rendszer is. Összességében ez a rendszer gyengeáramú része, ez a lakásvezérlő rendszer bemeneti oldala.
 
A világítás és az árnyékolók vezérlése a magyar gyártmányú FutureNow eszközcsaláddal történik, aminek az a sajátossága, hogy hagyományos kapcsolókról is működtethető. A vezérlő modulok a főelosztó táblán kapnak helyet, ahová csillagpontosan be kell kábelezni a fogyasztókat és a kapcsolókat. Ezzel a megoldással csak a főelosztó táblában vannak kötések, illetve a kapcsolóknál nincsen erősáram, mert csak kontaktus szolgáltatnak a rendszer számára. 
 
Ezen a ponton lehet, hogy sokan felkapják a fejüket és azt mondják, hogy nem BUSZ-os! Nem, nem az, és jobb is. Ugyanis egy buszos rendszernél, ha mondjuk a központi egység vagy a busz tápegység meghibásodik, akkor abban a házban biztos nem fogjuk a világításokat kapcsolgatni. Ezért választottuk ezeket a modulokat, amik a rendszer erősáramú részét képezik: ezeken az eszközökön keresztül lehet beavatkozni az elektromos fogyasztók működésébe.
 
A harmadik részegység a központi vezérlő egység. Mi ebből kettő amerikait és egy szingapúrit használunk, attól függően, hogy éppen milyen szolgáltatásokra van szüksége az ügyfélnek. Ez a vezérlő egység soros buszon kommunikál a riasztó központtal és a világítási és árnyékoló vezérlőrendszerrel. A számítógép hálózatra kapcsolódik ezzel biztosítva a távoli elérést. Biztosítja a teljes rendszer kezelőfelületét és az eseményekre történő reagálásokat, programozási lehetőséget. Például, ha az alkonykapcsoló jelezése befut hozzá, akkor az előre beállított program alapján tudja, hogy besötétedett és le kell húzni a redőnyöket. 
 
Ha ezekkel az eszközökkel szeretnénk egy lakásvezérlő rendszert kialakítani, akkor az alapszerelést megelőzően elő kell készíteni minden tervet, alaposan át kell rágni a telepíteni kívánt szolgáltatások körét és ehhez elő kell készíteni a kábeleket és az összekötéseket. Mi ehhez egy pozíció tervet szoktunk készíteni, amin a megrendelő és a kivitelező is látja, hogy milyen szolgáltatások kerülnek beépítésre az ingatlanba, illetve ahhoz mi mindent kell előkészíteni.
 
Pelikán Sándor
 
A cikk folytatódik...
Tags: